2015. október 1., csütörtök

Kritika - Lundra's roleplays

Sziasztok! Nagyon sajnálom, hogy több mint két hónapja nem volt bejegyzés, de sem kedvem, sem energiám nem volt a kritikákhoz. Azonban most itt vagyok, hoztam is egy friss és ropogós kritikát, remélem sikerült valamennyire hoznom a megszokott formámat.

xx


Fejléc:

Amikor megnyitottam a blogodat és ránéztem a fejlécre, egyből valami horroros sztori jutott eszembe, de nem borzongtam meg, szóval, remélem nem lesz a történet annyira félelmetes. Azért azt megjegyezném, hogy én minden félelmetes dologtól félek – lehet nevetni, de a Scooby Doo szörnyeitől is rettegek. A megszokott fekete mellett a piros szín dukál, ami engem a vérre (?) emlékeztet. (Mekkorát égnék, ha kiderülne, hogy nem horror/thriller sztoriról lenne szó.) Viszont a fejléceden nincs karakter. Egy se. Meghaltak? Az ő vérüket jelképezi a piros szín? Netán őt/őket jelképezi az a nagyon elegáns sírkő? Bízom benne, hogy nem. Ha viszont megnézzük alaposabban a képeket, felfedezünk egy akasztófát, egy hidat, meg egy erdőt. Oké, ez tuti horror. Jaj, majdnem kifelejtettem a holdacskát! (Istenem, add, hogy ne egy vérfarkasos történet legyen!)) A betűtípust mindenképp középre helyeztem volna el, ha már egyszer nincs karakter, és a piros árnyalatok fölé, hogy ne tűnjön homályosnak. Illetve a  képeken nem tudom, hogy milyen effekt van, de borzalmas.
10/6 – lehetne jobb is.

Háttér, sablon, színek:
Mint már korábban említettem, a fekete szín mellett a vörös különböző árnyalatai vannak jelen. A designnal nincs semmi kifogásom, a kódok rendben vannak, az egész blog pedig nagyon szépre sikeredett. A helyedben mindenképpen megkérnék valakit, hogy készítsen ehhez a designhoz egy új fejlécet, hogy még tökéletesebb legyen  kinézet. Külön köszönöm, hogy nem használtál retinaégető piros színeket a címeknél.
5/5

Elrendezés, modulok:
A modulok két oszlopra vannak szedve, ezért egy kicsit nehezebb dolgom lesz, de megpróbálok mindent érthetően leírni. Általában célszerű a kétoszlopos blogoknál úgy csinálni mindent, hogy az egyik oldalra kerülnek a „mindenféleegyéb” és a történettel kapcsolatos dolgok. Jelen esetben az előbbi a bal oldalra, az utóbbi a jobbra van rendezve. Mindenképp áttenném a chatet a másik oldalra, mert nem kapcsolódik a történethez.
Bal oszlop:
1.       Üdv!
2.       Információk
3.       Chat
4.       (Kattintások)
5.       Blogverseny
A helyetekben mindenképp levenném a Kattintások modult, engem személy szerint zavarni szokott. Ki kíváncsi, hogy hányan kattintottak a blogra? Senki, mindenki a történet miatt jött.
Jobb oszlop:
1.       Menü
·         Főoldal
·         ALAPTÖRTÉNETEINK!
·         Karaktereink
·         Rólunk
2.       Történetek
3.       Olvasóink
4.       A következő rész tartalmából
5.       Szerzők
5/4

Effektek:
Nekem egyetlen effekt tetszik, és az a menü. Ha jól emlékszem, eddig még nem találkoztam efféle menüvel, szóval sikerült kitűnnöd a többiek közül. A képeffekt nem tetszik, sokkal inkább el tudnék képzelni egy „ráviszed az egeret és halványabb lesz” effektet. Jól számoltam egyébként, hogy három effekt van összesen? (Valaki pedig mondjon már nekem egy szinonimát az „effekt” szóra, mert tök csúnyák a mondataim.)
+3

Könyvborító:
-

Mennyi esélye van a blognak?
Nem ez lenne az első, amit unalmamban nekiállnék elolvasni. Nincs meg az a valami, ami egy blogban megfog.

Alapötlet:
A mi történetünk igazán akkor kezdődött el amikor megkötöttük a fogadást. Még a fogadás napján követtük el életünk legnagyobb hibáját, vagy éppen legjobb dolgát. Igazából ez a dolog áldás, és egyben átok is. Azon a napon változott meg minden. Igaz az egész csak egy hülye fogadás miatt volt mégis nagyban megváltoztatta az egész életünket.
Azután a nap után minden egyes nap fegyverekkel kellett mászkálniuk. A veszély ott rejtőzött az árnyékukban mégis váratlanul csapott le. Kis csapatuk mely mindössze négy főből áll nap, mint nap olyan dolgokon megy keresztül, amelyen nem sokan, sőt talán senki más. Bennük rejlő képességeik jó ideig titokban maradtak azonban a gimi kilencedik osztályában mégis felszínre kerültek. Egy új lehetőséggel találták szemben magukat, új dolgokat próbálhattak ki. Egy ilyen képessége nem lehet mindenkinek, nagyon kevés embernek adatik meg, viszont annak, akinek megadatik már nem is tartja olyan jó dolognak ezt, hiszen bármikor lesújthat rájuk valami új, valami félelmetes, amivel addig soha sem találkoztak szemtől szemben csak filmekben, könyvekben, álmokban. De most az élettelen megelevenedik, a gyenge erős lesz és a bizalom, a csapatmunka, a bátorság iszonyú fontos lesz. Hatalmas súly nehezedik a vállukra, egymáson kívül senki másra nem számíthatnak, folyamatosan kockán forog az ő és mások élete, amit csak is ők maguk képesek megmenteni. Viszont győzelemről, győzelemre egyre erősebb a csapat, de mi történik ha veszítenek? Nos egyenlőre senki sem tudja de hamarosan fény derül a titokra.
Wáá, mennyi központozási hiba… Ez majd később, egy másik blokkban. Szóval. Kezdjük azzal, hogy a tartalom elején egyfolytában ellentétbe állítod SAJÁT MAGADAT. És kétszer mondod el ugyanazt a dolgot. Emlékeztetsz egy barátnőmre. Röviden; fölösleges kétszer elmondani egy amúgy tök felfogható dolgot. A másik dolog pedig, hogy először T/1-ben írsz, majd áttérsz T/2-re. *Skizofrén szagot érzek* Aztán: említettem már, hogy mennyire nem szeretem a gimis sztorikat? Én is az vagyok, és közel sem olyan, mint amilyennek bárki is hiszi. Ó, nagyon nem. Horiböl, értitek, horiböl! Az utolsó mondatra pedig még a dilibogyók is tudják a válszat…
5/2

Trailer:
Ez sincs.

Mennyi esélye van a blognak?
Nem hiszitek el; semennyi.  A tartalomból nem tudok meg semmit, még mindig homályos liklukak vannak a fejemben, annyit tudtam meg, hogy valószínűleg egy csapat tini együtt próbálják megmenteni az életüket. Ó, mámmámíá.

Prológus:
Kibaszunk veled Netty, EZ SINCS! Muhahahahaaa!

Mennyi esélye van a blognak?
Nincs prológus, ezért az előbbi véleményem nem változott. Érzem, hogy ez egy rövid kritika lesz.

Fogalmazás, íráskészség:

Ez sincs! Jó, ez van. Valahol. Csak nem itt.
A számokat betűkkel írjuk ki, szerintem nem nehéz, és a fogalmazás is szebb lesz tőle. Vannak szavak, amiket a jelzőjével egybeírunk, ilyen pl. a hullafáradt.
"A 8.óra végén már mindenki hulla fáradt volt, és izgatott."
Javítás: A nyolcadik óra végén már mindenki hullafáradt volt, és izgatott.

A tartalomban is leginkább az volt a baj, hogy többször nem tettél a kötőszavak elé vesszőt.
„Reggel mikor megérkeztünk az iskolába, láttuk Markot és Aprylt beszélgetni.”
Javítás:  Reggel, mikor megérkeztünk az iskolába, láttuk Markot és Aprylt beszélgetni.

Azt vettem észre, hogy több mindent szeretnél egy mondatba sűríteni, azonban ez ahhoz vezet, hogy extrahosszú, értelmezhetetlen mondatokat alkotsz, mint amilyen ez is (tartalomból):
„Egy ilyen képessége nem lehet mindenkinek, nagyon kevés embernek adatik meg, viszont annak, akinek megadatik már nem is tartja olyan jó dolognak ezt, hiszen bármikor lesújthat rájuk valami új, valami félelmetes, amivel addig soha sem találkoztak szemtől szemben csak filmekben, könyvekben, álmokban.”
Javítás: Ilyen képessége nem lehet mindenkinek, mert ez nagyon kevés embernek adatik meg. Viszont annak, aki ezzel együtt született, már nem tartja olyan jó dolognak, hiszen bármikor lesújthat rájuk valami új, mégis félelmetes dolog, amivel eddig sosem találkoztak szemtől szemben, esetleg csak filmekben, könyvekben vagy álmokban.

"Mindenkinek felszaladt a szemöldöke a homlokára,ezt látva Mayával rögtön rávágtuk, hogy összefognak jönni, mivel még sosem beszéltek suliba, legalábbis nyilvánosan biztosan nem."
Javítás: Ezt látva mindenkinek felszaladt a szemöldöke (nyilván nem a feje tetejére), Mayával rögtön levágtuk (nem válaszoltatok semmire, ergo nem rávágtuk, hanem levágtuk), hogy össze fognak jönni, mivel még sosem beszéltek suliba, legalábbis nyilvánosan biztosan nem.

Néhány helyen értelmetlenül rakosgatod össze a mondatokat:
"Mivel nem ment bele, hogy egyedül csinálja, így mi is kimegyünk vele, és együtt idézünk szellemet."
Javítás: Mivel nem ment bele, hogy egyedül csinálja, így mi is beleegyeztünk, hogy kimegyünk vele, és együtt csináljuk végig.

És, még mindig problémáid vannak az egybeírandó szavakkal:
“Szia kereszt anyu”
Javítás: keresztanyu.

Ugye azt mondanom se kell, hogy nem cask ennyi hibád van? Nem ártana egy lektort/bétát fogadnod, aki segít ezekben a dolgokban, és a helyedben és sürgősen fellapoznék egy helyesírási szótárt. És döntsd el, hogy jelen vagy múlt időben szeretnél írni.
5/2

Történet:

Az első fejezetben már kezdtem megvilágosodni, hogy mi is akar lenni ez az egész hóbelebanc. Adott pár fiatal, akik fogadtak, hogy Aprly és Mark összejön-e nap végére, vagy nem. Ha igen, akkor Willnek szellemet kell idéznie egy erdőben. Tegye fel a kezét, aki már látott minimum egy horrorfilmet, ami így kezdődik. Ennél már csak az rosszabb, amikor egy család új házba költözik… Szóóóval, természetesen elveszti a fogadást, ezért négy barátunk kicammog az erdőbe pár gyertya és egy használati utasítás kíséretében, majd leülnek körbe és elkezdik az idézést. Aztán, amikor már abban reménykedünk, hogy minimum egy sátán ugrik ki a földből, akkor főhősnőnk megérez valami tapintást a vállán és a nyakán… Meglepődést színlelve ott teremnek ekkor a szellemek, LÁTHATÓ alakban. L-á-t-h-a-t-ó. És ahelyett, hogy az író LEÍRTA volna azt, amit egy thrillerben szokás, nemes egyszerűséggel hagy egy félbetört mondatot a végére, és ennyi. Semmi “miatökömez”, semmi leírás… semmi. Annyit tudok még meg, hogy sikított az egyik emberke. Hű, most megijedtem.

Emlékeztek, amikor azt írtam, hogy ne legyen vérfarkasos sztori? Azt hittétek, ennél már nem lehet rosszabb. Ó, dehogynem. Nincs annál rosszabb, mint amikor a halottakat ölöd meg. Érted? A halottakat. Megölöd. Nyissznyassz. Volt nincs. Egyszer élt Netty, aztán felakasztotta magát. MAJD FELTÁMADT :3 Emberek, azért mindenki vallja be, hogy egy halott brigáddal *szó szerint* verekedni nem semmi dolog. És nem fogjátok elhinni, hogy még mi történt. Főhőseinknek képességeik vannak. HÍÍÍÍÍÍ. De ezt csak úgy mellékesen jegyzi meg az író, mintha mi már réég tudtuk volna. De nem tudtuk. Csak annyit olvashatunk, hogy a hideg vízbe beslattyog Maya, és magával húzza az elvileg szellemet. Majd mivel ő tud a víz alatt lélegezni, ezért a szellem meghal, ő pedig kicammog a vízből. Nos, kezdjük ott, hogy a szellemek nem foghatóak meg. Mert azok nem szellemek, max zombik. Wolking Ded, pls. És nem is tudnak meghalni. Mert már halottak. Szóval, főhőseink miután befejezték a mészárlást, hazaindulnak, majd mint egy pizsipartin, megbeszélik a dolgokat. Atyaég. Tudod én mit tennék ilyenkor? Értesíteném a NASA-t, az FBI-t, az NCIS-t, Dr- Csontot, Castle-t és még sorolhatnám! Kiposztolnám Facebookra, hogy halottakkal harcoltam, és sok-sok pénzt keresve, cikkeket írnék. Na, nem mintha bárki is elhinné, de próba cseresznye. Figyelj, ha egy halott meg tud halni, akkor már minden lehetséges.
Összességében ez egy teljesen abszúrd iromány, nem is értem a lényegét, illett volna egy kis visszatekintést írni a nagy akciójelenet előtt, mert pizzaalap nélkül raktad be a sütőbe a pizzát. Magyarul baromra nem értem a sztorit.

5/2 - simán lehetne egy jó thrillert csinálni ebből, de te összemosod a szezont a fazonnal, és ifjúsági történetet próbálsz belőle kreálni. 

Kommentár:

„Fogták egymás kezét Markkal, és a kijárat felé ballagtak.”
Ezt csak így, legelső nap? Nem szólok egy szót se. #foreveralone

„Ki az a barát, és kik a srácok?"
"Camnél alszunk, Maya, és Will lesz még ott"

"Ja az a fiú aki tetszik?"
"NEM IS TETSZIK! De a kérdésemre válaszolj már."
"Jól van, de holnap ha nem mész suliba, annak következményei lesznek! Puszi, vigyázz magadra"
"Puszi"
Ez akkora hazugság, mint a Szent Johanna gimi. Emberek, ilyen NINCS! Nuku, nincs, nem is volt, nem is lesz, fiúknál aludni, aki ráadásul tetszik? Nem, nem, tisz iz impásziböl.

„- Nem félek? Mégis mitől félnék? Úgy sem fogunk tudni szellemet idézni”
 Szerintem még a szellemeknek is van annyi eszük, hogy nem egy baszottnagy erdőben lófráljanak.

„Hirtelen az övtáskámhoz nyúltam, majd kitapogattam, hogy a bicskám az itt van. Akármi jön, mondjuk egy medve, ha kell leszúrom...”
 Persze, majd egy százhetven centis lány fogpiszkálóval a kezében fog szurkálni egy két méteres medvét. Kicsi lány, te ezt melyik plüssmacival álmodtad?

„Leültünk egy körbe, és mielőtt még elkezdhettük volna mindenki elé tettünk egy gyertyát, amit aztán meg is gyújtottunk.”
Persze, tök logikus, hogy a sáros-leveles földre leül négy elmebeteg, és adventeset játszanak. Hogyne.

„Egy ideig nem szólaltam meg, csak ezen rágódtam. Vajon mi lehetett ez? A szellemek?”
A szellemnek NINCS TAPINTÁSA. Érted? NINCS.

„Odapillantottam ahova Will nézett, és egy halovány test bámult ránk. Egy halk sikoly hagyta el a számat és elkezdtem hátrálni, majd elestem egy kőben, de gyorsan felpattantam. Mikor hátrapillantottam, még egy halvány testszerűség állt előttem, ijesztő arccal, és húscafatokkal az arcán vigyorgott.”
Jézus Maris. Érzékelitek, hogy kibaszottul nem félek? Pedig ezt még félelmetesen is le lehetett volna írni. De nem, ő csak sikított, eltaknyolt, felkelt, és ennyi. Hát, most vagy ő nagyon unalmas, vagy én vagyok túl ijedős.

„Cam rúgott egyet, ezt követően valami a földre esett. A szellem volt az. Akkor könnyű dolgunk lesz velük, ha lehet őket bántani puszta kézzel.”
 Persze, játszhattok itt Karate-kölyköket, de attól még egy szellemet nem lehet megrúgni.

„Már az elejétől hülyeségnek tartottam az egészet, egyébként is ki fogad ilyen baromságban?”
 Salamon két mogyorója! Ti. Ti fogadtatok nemrég, ha jól emlékszem. Szóval most lehülyézted saját magad. Gratulálok.

„Amikor megjelentek a szellemek fogalmam sem volt, hogy mit csináljak. Fussak el?”
 Á, ugyan, tudod mit, ne fuss el, csak állj ott, mint egy faszent. Az tutkó segíteni fog. Hallottál már olyanról, hogy emberi ösztönök? Tudod,  ilyenkor általában leblokkolunk, de utána úgy futunk, mint egy eszeveszett állat. Ezt még Jack kapitány is tudja:


„Pár lépésre tőlem volt is egy tó, ami egész mélynek, és nagyobb méretűnek tűnt.”
 Na peeeersze, majd csak úgy ott terem melletted egy tavacska aranyhalakkal, mi? Ugyanmááár.

„Lassan elkezdtem a víz felé lépkedni, viszont annyira figyeltem, hogy amikor a szellem megütött nem tudtam védekezni a földre estem. Mikor pedig felakartam állni kigáncsolt de úgy, hogy azonnal beleestem a vízbe.”
 Amikor az előbb eltanyáztál, a földre estél. Abban az egy másodpercben már repülni is megtanultál, és elegánsan berepültél a vízbe vagy mi a szösz?

„Na gyere csak ide - úsztam közelebb a tó széléhez, és megfogva a szellem lábát berántottam a vízbe és elkezdtem lefelé úszni.”
 Jaj, jövök mami, csak felhúzom a piros fürdőbugyimat. Rögtön jövök, várj meg!

„Ezután egy énekhang is társult hozzá, odapillantottam Lyn felé, láttam hogy énekel. Egyre hangosabban, és erőteljesebben dalolt, azután hirtelen az erdőben élő állatok köré gyűltek. „
Ilyen képességű ember már van, nem ér lopni. Nézd:


 „-Na skacok, csinálni kéne valamit - mondta Will - Mondjuk felelsz vagy mersz? -kérdezte.”
 Már megint a felelsz vagy mersz. Miért nem lehet Monopolyzni, vagy barkochbázni, vagy Activityzni, vagy Gazdálkodj okosan-t játszani? Miért mindig felelsz vagy mersz?

„Na akkor várjál. Gondolkozok valami viccen - felelte, és látszott rajta, hogy gondolkozik
- Én fázom, te fázol...
  Pistike! Milyen időben vagyunk?
  Hideg időben tanárnő!”
 A macskáim viccesebbek. Pedig ők meg sem szólalnak.

Összesen: 35/24

A kritikámat nem bántásként írtam, te kérted, én pedig elmondtam a véleményemet. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése